|
|
Idézet egy napilapból
Kutyafohász
Sokan fordultak hozzánk levélben és telefonon, és kérték „A kutya tíz kérésének”
közlését. Ez a Magyar Televízió Gazdit keresünk márciusi adásában hangzott
el.
A kutya tíz kérése:
-
Minden elválásunk – még ha rövid időre is hagysz magamra – fájdalmas nekem.
Kérlek, vedd ezt fontolóra, mielőtt magadhoz veszel.
-
Ne szidj, és ne büntess szigorúan. Neked van munkád, szórakozásod, vannak
barátaid és céljaid – de nekem csak Te vagy …
-
Kérlek, adj elegendő időt arra, hogy megértsem, mit vársz tőlem.
-
Mielőtt megütnél, gondolj arra, hogy könnyedén összeroppanthatnám a kezedet
– mégsem tennék ilyet soha.
-
Kérlek, néha beszélj hozzám. Ha szavaidat nem is mindig értem, a hangodat
és a hangsúlyaidat jól ismerem.
-
Gondolj arra, hogy valamikor szabadon éltem. Engedd, hogy időnként erdőn-
mezőn mozoghassak, futkározhassak – ez jót tesz Neked is.
-
Kérlek, ne sajnáld tőlem a jó falatokat. Legjobban akkor ízlenek, ha Tőled
kapom – s igyekszem megszolgálni érte.
-
Te vagy az én gazdám – és nem mások. Ezért kérlek, ne kényszeríts arra,
hogy idegeneknek is szót fogadjak vagy bohóckodjak nekik, s ne alázz meg
előttük.
-
Ne feledd, hogy idővel nekem is kialakulnak az egyéni tulajdonságaim, szokásaim
és érzelmeim. Fogadd el, hogy számomra ezek ugyanolyan fontosak, mint Neked
a sajátjaid.
-
Kérlek, gondoskodj rólam, ha beteg vagy öreg leszek – hiszen Te is öreg
leszel egyszer …
|
|
|