32/2004. (IV. 19.) OGY határozat
a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas
genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé
nyilvánításáról
A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől
fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez.
Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és fajták (a
továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési
törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú,
mert az „őshonos” fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett
fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét
képezik.
A régi magyar háziállatok az emberi munka
évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az
állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is.
Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos
állataink ma is élő, eleven örökségünk.
Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén a Magyar
Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100
éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti
karakterünket.
- Ennek szellemében a Magyar Országgyűlés a
védett őshonos és régi magyar állatfajtákat
nemzeti kinccsé nyilvánítja.
- A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták
tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő
tevékenységeket az állam elősegíti.
- A védett őshonos és régi magyar tenyésztett
állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a
civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít.
- A védett őshonos és régi magyar
állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk
megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány gazdasági
jelentőséggel bír.
- A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták
jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék
felülvizsgálatáról - legalább 5 évente - a Kormány gondoskodik.
- A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar
őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben - nevükben és képi megjelenésükben
- Magyarország szimbólumai.
- Ez a határozat a közzétételét követő 15.
napon lép hatályba.
Melléklet a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozathoz
SZARVASMARHAFÉLÉK
Magyar szürke szarvasmarha
Magyar tarka szarvasmarha
Magyar bivaly
JUH
Fehér hortobágyi racka
Fekete hortobágyi racka
Gyimesi racka
Cigája
Cikta
KECSKE
Magyar (parlagi) kecske
SERTÉS
Szőke mangalica
Fecskehasú mangalica
Vörös mangalica
TYÚKFÉLÉK
Fehér magyar tyúk
Sárga magyar tyúk
Kendermagos magyar tyúk
Fogolyszínű magyar tyúk
Erdélyi kopasznyakú tyúk (fehér, fekete,
kendermagos)
PULYKA
Rézpulyka
Bronzpulyka
LÚD
Fodrostollú magyar lúd (fehér, szürke, tarka)
Simatollú magyar lúd
KACSA
Magyar kacsa (fehér, tarka)
GYÖNGYTYÚK
Magyar gyöngytyúk (fehér, ezüst, tarka,
kékesszürke)
NYÚL
Magyar óriás nyúl
LÓ
Gidrán
Lipicai
Kisbéri félvér
Nóniusz
Shagya-arab
Furioso-North Star
Hucul
Magyar hidegvérű
SZAMÁR
Magyar (parlagi) szamár
HAL
Pontyok (attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös
ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga ponty, dinnyési tükrösponty, geleji
nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes
ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi
pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty, balatoni sudár ponty,
mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty,
szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai
aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes
tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tőponty)
Leső harcsa
Tok-félék (sima tok, sőregtok, vágótok, viza)
Sebes pisztráng
KUTYA
Komondor
Kuvasz
Mudi
Puli
Pumi
Magyar agár
Rövidszőrű magyar vizsla
Drótszőrű magyar vizsla
Erdélyi kopó
GALAMB
Alföldi buga galamb
Alföldi (kőrösi) keringő
Bácskai hosszúcsőrű keringő
Bajai keringő
Budapesti bíbic
Budapesti magasröptű csapos keringő
Budapesti magasröptű keringő
Budapesti rövidcsőrű
Budapesti tollaslábú gólyás
Budapesti tükrös
Ceglédi rövidcsőrű szívhátú
Csepeli magasröptű hófehér keringő
Debreceni pergő
Dél-Bácskai keringő
Egri kék keringő
Hódmezővásárhelyi ernyőszemű keringő
Kecskeméti keringő
Kiskunfélegyházi keringő
Kiskunfélegyházi simafejű keringő
Komáromi bukó
Magasröptű magyar deres
Magyar begyes
Magyar csirkegalamb
Magyar díszposta
Magyar óriás galamb
Magyar szarkakeringő
Makói magasszálló keringő
Miskolci keringő
Monori keringő
Szegedi magasszálló
Székesfehérvári bukó
Szolnoki bagdetta
Szolnoki keringő
Szováti kék
|
